Diagnostic consideration and bedside estimation of the prognosis in COVID-19 patients

In December 2019, a cluster of pneumonia cases of unknown origin occured in Wuhan, China. The identified infective agent is a novel corona virus called “severe acute respiratory syndrome coronavirus 2” (SARS-CoV-2) and the respiratory disease caused by this agent aquired the name “coronavirus disease 2019” (COVID-19). In March 2020, the World Health Organization (WHO) declared the novel coronavirus outbreak a pandemic. We reviewed the international literature regarding the novel coronavirus outbreak. Here below, we focus mainly on the diagnostic issues of COVID-19 and on the estimation of the prognosis. We detail the relevant anamnestic factors and initial examination results which serve as basics for the clinical suspicion of COVID-19. We also focus on the proper method of microbiological sampling and the relevant informations regarding diagnostic tests like the gold standard real-time reverse transcriptase polymerase chain reaction (RT-PCR) for SARS-CoV-2. We also cite the current national epidemiologic regulations of testing for novel coronavirus. In the last section, we emphasize the importance and the potential way of early identification of high-risk patients. The COVID-19 pandemic may cause substantial epidemiological and healthcare burden even in Hungary. In addition to the epidemiologic interventions aiming the deceleration of the outbreak, the early identification and the correct hospital treatment remain key issues since these may influence mortality. The chances of the critically ill patients could be improved solely by a high-quality and careful critical care. It is prudent to meet the experiences of colleagues working hard with these patients in the already heavily infected countries. Orv Hetil. 2020; 161(17): 667–671. 2019 decemberében új koronavírus okozta járvány ütötte fel a fejét a kínai Wuhanban. Az azonosított kórokozó egy új koronavírus, melyet „severe acute respiratory syndrome coronavirus 2”-nek, azaz SARS-CoV-2-nek neveztek el, az általa kiváltott légzési tünetegyüttes pedig a „coronavirus disease 2019”, azaz COVID–19 nevet kapta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járványt 2020 márciusában pandémiává minősítette. Áttekintettük a jelenleg elérhető nemzetközi irodalmat a COVID–19-járvány vonatkozásában. Írásunkban az új koronavírus diagnosztikájára és prognosztikájára vonatkozó releváns információkat összegezzük. Részletezzük a klinikai gyanú felvetéséhez szükséges anamnesztikus tényezőket és kezdeti vizsgálati eredményeket, a mikrobiológiai mintavétel módját, a molekuláris diagnosztikai tesztre – az arany standardnak minősülő ’real-time’ reverztranszkriptáz polimeráz-láncreakcióra (RT-PCR) – vonatkozó alapvető információkat, különös tekintettel a diagnosztikus tesztelést érintő, jelenleg érvényben lévő népegészségügyi szabályozásra. Hangsúlyt fektetünk továbbá a nagy rizikójú betegek paramétereire és felismerésük módjára. A COVID–19-pandémia Magyarországon is jelentős járványügyi és egészségügyi következményekkel járhat. A járvány lassítására irányuló epidemiológiai intézkedéseken túl a már fertőzött személyek időbeli felismerése és megfelelő kórházi ellátása mortalitási szempontból is kulcskérdés. A kritikus állapotú betegek esélyeit csak magas minőségű, körültekintő intenzív terápiás ellátással lehet javítani, s hogy a legjobbat tudjuk nyújtani, hasznos, ha felhasználjuk a már endémiás országokban dolgozó orvoskollégák tapasztalatait. Orv Hetil. 2020; 160(17): 667–671.

Informations de copyright

© Szerző(k)/The Author(s)