[A case of destructive cervical spondylarthropathy related to chronic dialysis].

A case of a 61-year-old male patient suffered chronic renal failure and dialysed for 23 years with destructive cervical spondylarthropathy is presented. The patient presented with sudden onset of cervical pain radiating into his shoulders without neurological deficits. CT and MRI of the cervical and thoracic spine revealed severe destructive changes and compressive fractures of C6 and C7 vertebrae which caused the narrowing of the nerve root canals at these levels. A 360-degree fixation was performed to treat the unstable fracture and the patient's pain (C6 and C7 corpectomy, autolog bone graft replacement of the two vertebral bodies, anterior plate fixation and posterior instrumentation with screws and rods). Postoperatively the patient had no significant pain, no neurological deficit and he was able to manage independent life himself. During the immediate follow-up CT of the neck showed the satisfactory position of the bone graft and the metal implantations. The 6 months follow-up CT revealed the anterior migration of the two screws from the Th1 vertebral body and 2 mm ventral elevation of the caudal end of the plate from the anterior surface of the Th1 vertebral body. The 1-year follow-up could not be performed because the patient died due to cardio-pulmonary insufficiency. This is the second Hungarian report of a chronic dialysis related severe spondylarthropathy which may cause pathologic fractures of the vertebral bodies. The typical radiological and histological findings are discussed. This disease affect patients' quality of life and the conservative treatment alone seems to be ineffective in most cases. Based on the literature and personal experiences, the authors suggest 360-degree fixation of the spine to provide sufficient stability for the vertebrae of "bad bone quality", and early mobilisation of the patient can be achieved. A szerzők egy 61 éves krónikus veseelégtelenségben szen­vedő, 23 éven át dializált férfi destruktív nyaki spondy­lar­th­ro­pathiás esetét közlik. A beteg panaszai hirtelen kiala­kuló, heves, nyakba és mindkét vállövbe sugárzó fájda­lommal jelentkeztek neurológiai tünetek nélkül. A nyaki és háti gerincszakaszról készült CT- és MR-képalkotással a VI. és VII. nyaki csigolyák állományi destrukcióval járó súlyos kompressziós törése látszott, ami a gerinc- és a gyök­csatornák szűkületét okozta. Az instabil nyaki gerinctörés és a nagy fájdalmak miatt 360 fokos rögzítés történt (VI. és VII. nyaki csigolyák corpectomiája, autológ csonttal való pótlása, elülső lemezes, majd hátsó csavaros-rudas rögzítés). A műtétet követően a fájdalmak megszűntek, neurológiai kórjel nem alakult ki, a beteg önálló életvitelre alkalmassá vált. A korai posztoperatív nyaki gerinc-CT-felvételeken az implantátumok és a csigolyák helyzete megfelelő volt, viszont a 6 hónapos ellenőrző CT-vizsgálat az I. háti csigolyában lévő elülső csavarok 2 mm-es vent­ralis elmozdulását és a lemez előemelkedését mutatta. A beteg akut cardiopulmonalis dekompenzációban hunyt el az egyéves kontrollt megelőzően. A magyarországi irodalomban másodikként leírt eset felhívja a figyelmet a krónikus dialízis talaján kialakult súlyos spondylarthropathia szövődményeképp a patoló­giás csigolya-összeroppanás lehetőségére, részletezi a jellegzetes radiológiai és szövettani elváltozásokat. Ezen kórkép a betegek életminőségének jelentős csökke­nésével járhatnak, és konzervatív kezelés mellett ritkán vezetnek érdemi javuláshoz. A szerzők tapasztalatuk és az irodalmi adatok alapján a csontok állagának rossz minősége miatt a 360 fokos rögzítést javasolják, amellyel a beteg már a korai posztoperatív szakaszban bizton­sággal mobilizálható.