[Intensive cognitive behavioral group therapy for the treatment of panic disorder].

Panic disorder is one of the most commonly occurring emotional disorder, showing increased prevalence rates since the COVID-19 pandemic. The ever-growing number of patients in need of treatment is a heavy burden on the healthcare system, which draws attention to the importance of low-intensity, short and effective psychological interventions in the treatment of mental disorders, especially in the field of primary care. According to international guidelines, the recommended evidence-based treatment of panic disorder is cognitive behavioral therapy, which is based on the cognitive model of panic disorder. According to the model, a panic attack develops in those who catastrophize the symptoms of the normal stress reaction, i.e., consider them a sign of a serious physical illness such as heart-attack and react to this with intense anxiety. Based on Salkovskis and Clark (1986), we developed a 5 session, intensive cognitive behavioral group therapy protocol for panic patients. Effectiveness of the short group therapy was assessed with questionnaires (Spielberger's State-Trait Anxiety Inventory, Beck Depression Inventory) and an additional subjective scale. Paired sample t-tests were conducted. Our results suggest that the intensity of anxiety and depressive symptoms (t(36) = 5.497, p<0.0001; Z = -4.871, p<0.0001) as well as the frequency of panic attacks (Z= -5.190, p<0.0001) decreased significantly after the 5 session group therapy. Our clinical study provides further evidence by the effectiveness of low-intensity psychological interventions, offering an evidence-based protocol for professionals working in primary as well as mental health care. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1665-1672. Bevezetés: A pánikbetegség az egyik leggyakrabban előforduló szorongásos zavar, prevalenciája folyamatosan növekszik a COVID–19-pandémia óta. Az egyre nagyobb számban kezelésre szoruló páciensek hatalmas terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára, ami felhívja a figyelmet az alacsony intenzitású, rövid és hatékony pszichológiai intervenciók fontosságára a mentális zavarok ellátásában, különösen az alapellátás területén. A nemzetközi irányelvek szerint a pánikbetegség kezelésének bizonyítottan hatékony módja a kognitív viselkedésterápia, amely a pánikbetegség kognitív modelljén alapul. Eszerint azoknál a személyeknél alakul ki pánikroham, akik a normális stresszreakció tüneteit katasztrofizálják, azaz súlyos testi betegség jelének tartják, és erre heves szorongással reagálnak. Célkitűzés: Salkovskis és Clark (1986) alapján kidolgoztuk egy 5 alkalmas, intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport tematikáját pánikbetegek részére. Módszer: A rövid, csoportos kognitív viselkedésterápia hatékonyságát kérdőívek (Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív), valamint egy szubjektív skála használatával mértük fel. Az eredmények értékeléséhez páros mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a szorongás és a hangulati panaszok intenzitása (t(36) = 5,497, p<0,0001; Z = –4,871, p<0,0001), valamint a pánikrohamok szubjektív gyakorisága (Z = –5,190, p<0,0001) is nagyfokú szignifikáns csökkenést mutatott a csoport előtt mért értékekhez képest. Megbeszélés és következtetés: Klinikai vizsgálatunk az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók eredményességére hívja fel a figyelmet, bizonyítottan hatékony protokollt kínálva az alapellátásban dolgozó szakemberek számára. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1665–1672.