Characteristics of stroke-like lesions on cerebral imaging.
Stroke-szerű laesiók jellegzetességei agyi képalkotó vizsgálatokkal.
FDG-PET
MELAS
magnetic resonance imaging
oxidative stress
stroke-like episode
stroke-like lesion
Journal
Ideggyogyaszati szemle
ISSN: 0019-1442
Titre abrégé: Ideggyogy Sz
Pays: Hungary
ID NLM: 17510500R
Informations de publication
Date de publication:
30 Jan 2023
30 Jan 2023
Historique:
entrez:
9
3
2023
pubmed:
10
3
2023
medline:
14
3
2023
Statut:
ppublish
Résumé
<p><strong>Objective</strong> – Stroke-like lesions (SLLs) are pathognomonic for mitochondrial ence­pha­lopathy, lactic acidosis, and stroke-like episodes (MELAS) syndrome but occur in other mitochondrial and non-mitochondrial disorders as well. This mini-review aims at summarising and discussing recent findings to open up future perspectives how to manage this fleeting phenomenon.<br><strong>Results </strong>–<strong> </strong>Typically, SLLs are dynamic lesions, which increase in size and intensity to regress after a nadir. SLLs are incongruent with a vascular territory, originate frequently from the cortex to spread subcortically, can be monofocal or multifocal, run through an acute (attack) and chronic (remission) stage, and may either completely disappear or end up as laminar cortical necrosis, white matter lesion, subcortical atrophy, cyst, or the toenail sign. On cerebral CT, SLLs are hypodense. SLLs can be best visualized on multimodal MRI showing up as hyperintensity on T2, FLAIR, DWI, and PWI, and as hypointensity on OEF-MRI. On MR-spectroscopy, SLLs typically present with a decreased N-acetyl-aspartate peak and an increased lactate peak. DTI in acute SLLs reveals reduced connectivity, increased global efficiency, and reduced focal efficiency. Tc-HMPAO SPECT of SLLs indicates hyperperfusion and L-iomazenil SPECT reduced tracer uptake. FDG-PET typically shows hypometabolism within a SLL.<br><strong>Conclusion</strong> – SLLs present with typical findings on various imaging modalities but the combination of cerebral CT, multimodal MRI, MRS, and PET clearly delineate a SLL from other acute or chronic cerebral lesions. </p>. <p><strong>Célkitűzés</strong> - A stroke-szerű laesiók (stroke-like lesion, SLL) a mitochondrialis encephalopathia, a tejsavas acidózis és a stroke-szerű epizód szindróma (stroke-like episodes syndrome, MELAS) jellegzetességei, de egyéb mitochondrialis és nem mitochondrialis betegségekben is előfordulnak. Rövid áttekintésem az SLL-ekkel kapcsolatos legújabb eredmények tárgyalja és foglalja össze abból a célból, hogy bemutassa, a jövőben hogyan lehet majd menedzselni ezt a változatos jelenséget.<br><strong>Eredmények</strong> - Az SLL-ek tipikus formájukban dinamikus laesiók, amiknek először nő a méretük és az intenzitásuk, majd egy maximum elérése után regrediálnak. Kialakulásuk nem mutat szoros összefüggést az erek ellátási területével, gyakran kérgi eredetűek és subcorticalisan terjednek, mono- és multifokálisak egyaránt lehetnek, akut és krónikus fázisuk is van (roham, majd remisszió), lehetséges, hogy teljesen felszívódnak, de olyan is van, ami laminaris corticalis necrosissal, fehérállomány-laesióval, subcorticalis atrófiával, cystakialakulással vagy toenail-jel kialakulásával végződik. Az agyi CT-felvételen az SLL-ek hypodensitasként ábrázolódnak. Legjobban multimodális MR-felvételen vizualizálhatók, T2-, FLAIR-, DWI- és PWI-hiperintenzitásként, valamint OEF-MR-hipointenzitásként. MR-spektoszkópos felvételen az SLL tipikusan csökkent N-acetil-aszpartát-csúccsal és megnövekedett laktátcsúccsal jelentkezik. A DTI akut SLL esetén csökkent konnektivitást, megnövekedett globális effektivitást és csökkent fokális effektivitást mutat. Az SLL Tc-HMPAO SPECT-vizsgálata hiperperfúziót jelez, míg az L-iomazenil SPECT-vizsgálat csökkent tracer-felvételt. Az FDG-PET-vizsgálat általában az SLL-en belüli hipometabolizmust mutatja.<br><strong>Következtetés </strong>-<strong> </strong>Az SLL a különböző képalkotó modalitásokra tipikus jellegzetességekkel ábrázolódik, de az agyi CT, a multimodális MR, az MR-spektroszkópia és a PET kombinációja révén pontosan elkülöníthető a többi akut vagy krónikus cerebralis laesiótól.</p>.
Autres résumés
Type: Publisher
(hun)
<p><strong>Célkitűzés</strong> - A stroke-szerű laesiók (stroke-like lesion, SLL) a mitochondrialis encephalopathia, a tejsavas acidózis és a stroke-szerű epizód szindróma (stroke-like episodes syndrome, MELAS) jellegzetességei, de egyéb mitochondrialis és nem mitochondrialis betegségekben is előfordulnak. Rövid áttekintésem az SLL-ekkel kapcsolatos legújabb eredmények tárgyalja és foglalja össze abból a célból, hogy bemutassa, a jövőben hogyan lehet majd menedzselni ezt a változatos jelenséget.<br><strong>Eredmények</strong> - Az SLL-ek tipikus formájukban dinamikus laesiók, amiknek először nő a méretük és az intenzitásuk, majd egy maximum elérése után regrediálnak. Kialakulásuk nem mutat szoros összefüggést az erek ellátási területével, gyakran kérgi eredetűek és subcorticalisan terjednek, mono- és multifokálisak egyaránt lehetnek, akut és krónikus fázisuk is van (roham, majd remisszió), lehetséges, hogy teljesen felszívódnak, de olyan is van, ami laminaris corticalis necrosissal, fehérállomány-laesióval, subcorticalis atrófiával, cystakialakulással vagy toenail-jel kialakulásával végződik. Az agyi CT-felvételen az SLL-ek hypodensitasként ábrázolódnak. Legjobban multimodális MR-felvételen vizualizálhatók, T2-, FLAIR-, DWI- és PWI-hiperintenzitásként, valamint OEF-MR-hipointenzitásként. MR-spektoszkópos felvételen az SLL tipikusan csökkent N-acetil-aszpartát-csúccsal és megnövekedett laktátcsúccsal jelentkezik. A DTI akut SLL esetén csökkent konnektivitást, megnövekedett globális effektivitást és csökkent fokális effektivitást mutat. Az SLL Tc-HMPAO SPECT-vizsgálata hiperperfúziót jelez, míg az L-iomazenil SPECT-vizsgálat csökkent tracer-felvételt. Az FDG-PET-vizsgálat általában az SLL-en belüli hipometabolizmust mutatja.<br><strong>Következtetés </strong>-<strong> </strong>Az SLL a különböző képalkotó modalitásokra tipikus jellegzetességekkel ábrázolódik, de az agyi CT, a multimodális MR, az MR-spektroszkópia és a PET kombinációja révén pontosan elkülöníthető a többi akut vagy krónikus cerebralis laesiótól.</p>.
Identifiants
pubmed: 36892301
doi: 10.18071/isz.76.0005
doi:
Types de publication
Journal Article
Review
Langues
eng
Sous-ensembles de citation
IM