[Use of allografts in vascular surgery infections].

With the growing number of patients with vascular endografts, the number of patients with graft infections has also increased. Septic conditions and the choice of grafts are an important challenge in vascular surgery. The aim of this study was to review the literature of the last 7 years showing allograft use in septic conditions in vascular surgery which helps provide insight into the current results of vascular allografts. Data were collected between 1st January 2016 and 31st December 2022. A systematic search was conducted for publications of cryopreserved allograft usage for vascular infection in PubMed and Medline databases. The results of the publications were reviewed based on the following key endpoints: study design, patient's characteristics, mortality rate, graft related complication and reintervention rate, graft patency, limb salvage, graft reinfection rate and survival rate. After a systematic search, 16 publications were included. The articles were divided into two groups: aortic and peripheral. The aortic group included 12 studies covering the data of 542 patients. Early mortality rate (<30 days) was between 2.8% and 42.8%. Allograft-related reintervention rates ranged between 5.9% and 29% (early and late). The rate of graft reinfection was below 10%. 4 studies were included in the peripheral group covering the data of 252 patients. Early mortality rate (<30 days) was between 2.0% and 38%. Allograft-related reintervention rates ranged between 4.0% and 55% (early and late). Reinfection rate was around 4%, but only poor quality data were available. Infections in vascular surgery remain a challenging problem, however, cryopreserved allografts show low reinfection rate and reasonable durability, thus, allografts may be an acceptable option for reconstruction. Orv Hetil. 2023; 164(32): 1256-1262. Az érsebészeti graftinfekciók és a fertőzött szöveti környezetben végzett érrekonstrukciók is jelentős morbiditással és mortalitással járó állapotok, melyek komoly kihívást jelentenek az operáló érsebész számára. A szeptikus érsebészetben nincs egységes álláspont sem az operatív stratégiát, sem az érpótlásra használt graft anyagát illetően. Az ajánlások alapján az elsőként választandó a beteg saját szervezetéből származó, ún. autológ graft használata, azonban ennek hiánya vagy alkalmatlansága esetén ígéretes lehet a szervdonorból explantált, ún. homograft alkalmazása. Célunk az elmúlt 7 év során megjelent, érsebészeti szeptikus kórállapotokban felhasznált homograftokkal foglalkozó szakirodalmi közlemények áttekintése volt. Az adatgyűjtés a 2016. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakot áttekintve történt. A PubMed és Medline adatbázisokban szisztematikus keresés során az érsebészeti szeptikus kórállapotokban alkalmazott, krioprezervált homograft beültetésének eredményeiről beszámoló közleményeket választottuk ki és elemeztük. A publikációk eredményeinek elemzése a következő végpontok alapján történt: a vizsgálat jellege, demográfiai adatok, mortalitási arány, a grafthoz köthető szövődmények és a reoperáció aránya, a graft nyitva maradása, végtagmentési arány, graft-újrafertőződési arány és túlélési arány. A szisztematikus keresést követően 16 közlemény adatait dolgoztuk fel. A publikációkat két csoportra osztottuk: aortán végzett érműtétek (aorta) és perifériás ereken végzett érműtétek (perifériás). Az aortacsoportba 12 közlemény került, melyek 542 beteg adatait dolgozták fel. A korai halálozási arány (<30 nap) 2,8% és 42,8% közötti, a homografttal kapcsolatos reoperációs arány 5,9% és 29% közötti, míg a graft-újrafertőződési arány 10% alatti volt. A perifériás csoportba 4 vizsgálat került, amelyek 252 beteg adatait fedik le. A korai halálozási arány (<30 nap) 2,0% és 38% közötti, az allografttal kapcsolatos reoperációs arány 4,0% és 55% közötti (korai és késői), míg a graft-újrafertőződési arány 4% körüli volt. Összefoglaló közleményünk adatai alapján az érsebészeti fertőzések során felhasznált homograftokkal végzett beavatkozások mortalitása és reoperációs aránya nem ítélhető meg egyértelműen, azonban az alacsony újrafertőződési arányból és az előnyös biológiai tulajdonságokból adódóan megfelelő választás lehet érrekonstrukciók során. Orv Hetil. 2023; 164(32): 1256–1262.